Szerencsére egyre többször futni olyan jelenségbe, amikor a technológia találkozik valamilyen kreatív ötlettel. A hearing aid egy ilyen koncepció.
Megmondom őszintén ezzel a törzsi szokással sosem tudtam igazából megbarátkozni. Valahogy a mai világban egy kicsit idegen, vagy igen is ide való? Nem igazán tudom. Magam kicsit konzervatívabban gondolkodom a test hasonló torzításairól. Ráadásul a fültágító egy olyan dolog, amit nem lehet visszacsinálni. Nekem bénának tűnik, amikor kiveszik a tágítót és lóg az ember fülcimpája. :) Na ez volt a kritika része, de elhiszem, hogy vannak, akiknek ez jó dolog.
Amiért felhoztam ezt a témát, az a német Designaffairs Studio hearing aid nevű koncepciója. Ez nem más, mint a fültágító és egy hallókészülék kombinációja. A formája igen tetszetős, modern és letisztult. Jól kombinálta a két funkciót. A mai technológiának köszönhetően ráadásul már meg is valósítható, igaz a piac, ahol erre érdeklődnének elég szűk. Szerencsére ez viszont nem vette el a tervezők kedvét attól, hogy több variációban is megálmodják a tárgyat. A fültágítók különféle anyagokból készülhetnek. A hearing aid esetében is próbálkoztak azzal, hogy az anyagokat különböző kombinációban használják. Elég meggyőző eredménnyel.
A designaffair elgondolása szerint a világ már eljutott odáig, hogy az emberek fogyatékosságait nem kell elrejteni. Erre az elgondolásra jó példa lehet a legutóbbi olimpia kapcsán a hírekbe kerül futó Oscar Pistorius, aki két művégtaggal akart indulni az „egészséges” futók mezőnyében. Miért ne hordhatná egy halláskárosult a hallókészülékét, mint egy ékszert? A készüléket alap esetben a hallás közepes károsodására találták ki, de a PLUG segítségével erősebb fogyaték esetében is használható lenne. Az tuti, hogy elég laza, ha valaki ezt bevállalja. Az apropó sajnálatos, de a kezdeményes és az alap filozófia mindenképpen előremutató. A végére egy találó, igaz kissé elcsépelt mondattal írják le a hearing aid filozófiáját: Legyél egyedi, cool és legyél önmagad. Én ezt úgy értelmezem, hogy ezzel az eszközzel is próbálnák a fogyatékkal élők és az „egészséges” emberek közötti határt elmosni, hogy ne legyen szégyenérzete annak, aki fogyatékkal él.