A Maine-i Portland-ben élő és dolgozó Amy Bennett képei különleges hangulatúak. Olyan érzete van az embernek, mintha egy kis mikrokozmoszt felügyelne. Ez betudható a sok különleges nézőpontból feldolgoztott gondolatnak. A szomszédság témában készített képein  ürességet, magányt fedezek fel, némelyiken feszültséget. Családon belüli erőszakot.

Olyan dolgokat, amik úgy történnek meg, hogy azt az emberek, a szomszédság nem tudhatják meg. Kis titkok, amikre csak így derül fény, ha láthatatlanul belelesünk mások életébe, életterébe, egy különleges, más nézőpontból. Kicsit van egy olyan Született feleségek érzetem, ami ha abban az időben készült, amikor iszonyat hipe-ot kapott ez a sorozat, akkor érthető. Nekem mondjuk ebben a hangulatban és mondanivalóban az abszolút kedvencem az Amerikai szépség.

És azt hiszem ennél is maradnék, mert az elsőnek említett sorozat finoman szólva is több sebből vérzik. Tájképei inpresszionista hatásúak. Alapvetően ezeken is fellelhető az, mintha elsőnek lemodellezné a képét, bevilágítja, majd lefesti az eredményt. Kicsit Twin Paeks-es környezeti hangulata van. Pont abból a nézőpontból, ami a képeken azt a különleges hangulatot köszönheti, amiatt ez a rideg érzet.