Brazília lüktetése jut eszembe amikor ezeket a portré kompozíciókat nézem. Az alkotója Francoise Nielly. Törzsi jellegű festményeknek tartom, a színei harsányak és vibrálóak.

A technikából adódóan karakteres formák jelennek meg a vásznon. A festőkés sajátosságai miatt építészként kell a vászon elé állni, mivel fel kell építeni a kompozíciót a vászonra. Kifejezetten jó az a folyamat, ami a festőnő alkotásaiben végbement. Francoise portóliójában elég sok régi anyagára vissza lehet keresni és megfigyelhető a folyamatos fejlődés. Egyre részletgazdagabb, élettel telibb, karakteres alkotások felé való haladást. jó érzékkel választja meg ezeknek a színeknek a kombinációit, igaz azt azért hozzá kell tenni, ha ezek nem lennének benne, biztosan nem volna ennyire érdekes a munkája. De erről most szó sincs, mivel a 2009-es anyagai már nagyon rapszódikusak. Nyomokban, ha nem is tudatosan, de észrevehető egy geometrizáló formavilág, ami külön dinamikát ad a festményeknek. Ez is részint a festőkésnek köszönhető és annak, hogy a Francoise elég jól bánik vele. :) De talán még az is benne lehet a dolgokban, hogy az édesapja építész.  Nagyon jó látvány a színek ilyesfajta viadala és, hogy ennyire jól kombinálja őket. 

Még annyi személyes infót hozzátennék, mert ez nem semmi, hogy Franciaország déli részén, Cannes-ban, Saint-Tropez-ben nőtt fel. Mostanában pedig Páriszban a Montmartre mellett él és alkot. Egy festőnek ennél jobb hely nem is létezik a világon. :D

A képek nem mindíg vannak időrendi sorrendben.